120 ÉVES AZ ESZTERGOMI MÁRIA VALÉRIA DUNA-HÍD

2015 december 02.

120 évvel ezelőtt, 1895. szeptember 28-án adták át Esztergomban a Mária Valéria Duna-hidat.

Ennek az évfordulónak a tiszteletére az Ister-Granum EGTC főszervezésében, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedésépítési Tagozata társszervezésében szakmai konferenciát szerveztek Esztergomban a Szt. Adalbert Központban 2015. szeptember 28-ára.
A híd tiszteletére 5 évenként rendeznek ezen a napon megemlékező és a jövőbe kitekintő konferenciát.

1.kép: A MAGÉSZ „Acélszerkezetek” folyóirat 2013/4 számában Dr. Domanovszky Sándor cikkének részlete (20.old.)

1. A Konferencia programja

2. kép: A Szt. Adalbert Központ belső udvara


A Konferencia elején, idén első ízben adtak át „Clark Ádám Életműdíj”-at a szerkezet- és hídtervezés kiemelkedő alkotóinak.
A KKK, a Magyar Közút, a Magyar Mérnöki Kamara, a MAUT és a KTE képviselőiből alakult Kuratórium Dr. Träger Herbert nyugalmazott minisztériumi főosztélyvezetőt-főtanácsost, Szlovákából pedig Ing. Bartolomej Šechný mérnököt javasolta erre a díjra.
A díjat Nekik Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára adta át. A ceremóniát Pálmai Árpád zeneművész és két kollégája köszöntő zenéi tették még ünnepélyesebbé.

A továbbiakban a mérnöki munka múltjáról, körülményeiről a XIX. században; az esztergomi Duna-híd új szerkezetének a régihez való kapcsolódásának problémáiról, az új híd építésének költségeiről; a határhidakról, valamint az EU támogatású fejlesztések tapasztalatairól lehetett előadásokat hallani.

A Konferencia második felében, délután az előadásokat Molnár László vezette be és moderálta; ezekben a híd és Esztergom városának a környező autópályákhoz való közlekedési kapcsolatait és azok fejlesztési lehetőségeit vizsgálták.

3. kép: A Konferencia helyszíne a Szt. Adalbert Központban
 

Esztergom, a dinamikusan fejlődő ipari város és Párkány fejlett logisztikai központja között szükséges lenne - a 14 éve átadott jelenlegi „B” teherbírású híd mellett - megfelelő („A”) teherbírású új Duna-híd építése.
Addig is a jövő évre teherkomp-járatot terveznek létesíteni a két város közé a Dunára.

A Konferencián magyar és szlovák nyelvű előadások is elhangzottak, melyeket a hallgatóság szinkrontolmács segítségével saját nyelvén követhetett.

Az egész napos program zárásaként a Konferencia után a híd párkányi hídfőjénél felavatták és megáldották a felújított Szt. Kristóf táblát, majd a vizivárosi templomban Pálmai Árpád zeneművész és társai adtak hangversenyt.

2. A 120 éves Mária Valéria Duna-híd rövid bemutatása


A 120 éve épült sarló alakú, közbenső merevítő ívvel ellátott kéttámaszú rácsos hidak sorozatából álló hídszerkezet ötlete Feketeházy Jánosé volt. (Korábban Ő tervezte az 1892-ben átadott hasonló alakú komáromi Duna-hidat, 100 m-es nyílásokkal)
Az esztergomi hidat ”Cathry Szaléz és fia” cég építette 83,5+102,0+119,0+102,0+83,5 m híd-támaszközökkel. A középső 117 m-es nyílás akkor a legnagyobb nyílás volt a Dunán.
A mederpillérek keszonalapozással készültek - már akkor, 1894-ben - villanyvilágítással.

1919. júniusában a Párkány felőli szélső nyílás robbanás következtében a vízbe zuhant.
Ideiglenes gyalogjáróval létesítettek összeköttetést a part és az épen maradt hídrész között.
1926-tól a fa-pályaszerkezet helyett vasbeton pályalemezt építettek és ezen haladt a forgalom 1944. december 26-ig. A visszavonuló német alakulatok ekkor felrobbantották a középső három nyílást.

1947-ben eltávolították a hajózást akadályozó roncsokat, 1960-62-ben a sérült mederpillért helyreállították, megvilágították.

Az 1990-es években a híd felújítására több változatot is megvizsgáltak. Ezeket a tanulmányokat szlovák részről a Szlovák Műszaki Egyetem Agócs Zoltán vezetésével, magyar részről az UVATERV készítette. Legtöbb vitát a hajózási vízszint, a szerkezet alsó élének a magassága váltotta ki.

1993-ban elbontották a magyar oldalon a rossz állapotú vasbeton lemezt és az acélszerkezetet korrózióvédelemmel látták el.

4. kép: Az UVATERV 1994-ben készített tanulmányának címlapja

1995-ben a két ország közösen PHARE-segélyért folyamodott, amit meg is kapott.

1999-ben a kormányfők egyezményt kötöttek, a tenderterveket a Pont-TERV és a szlovák Dopravoprojekt készítették el.

A három új nyílás korszerű hegesztett acélszerkezetét (a helyszíni kapcsolatok NF csavarosak) a Ganz Acélszerkezetek Rt. gyártotta. Egy-egy nyílás acélszerkezetét egy darabban, úszó-emelőműveken úsztatták be.
A két szélső meglévő szegecselt hídszerkezet felújítását, új ortotróp acél pályalemezének gyártását és szerelését a KÖZGÉP Rt. végezte.
A hidat 2001. október 11-én adták át a forgalomnak.


5. kép: A MAGÉSZ „Acélszerkezetek” folyóirat 2013/4 számában Dr. Domanovszky Sándor cikkének részlete (21.old.)

3. A felújított Budapest-Esztergom vasútvonal

A KTE Közlekedésépítési Tagozatának Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya szervezésében lehetőség volt a Konferenciára a felújított Bp.-Esztergom vasútvonalon utazóknak az esztergomi vasútállomásról taxival eljutni a Konferencia helyszínére.

A 2015. aug. 18-án átadott átépített vasútvonal, a csatlakozó közutak, támfalak, P+R parkolók és a műtárgyak nagy részének tender- és kiviteli terveit az UVATERV Zrt. készítette. A budapesti Északi Összekötő vasúti Duna-híd és Esztergom vasútállomás közti mintegy 45 km hosszú vasútvonalat 2012 és 2015 között építették át, több szakaszon második vágány létesítésével. A teljes vasútvonal átépítése során az elbontott, felújított, átépített vagy újonnan létesített műtárgyak száma eléri a 150 -et.

Az első építési ütemben a Pilisvörösvár vasútállomás és Esztergom között megvalósult szakasz néhány érdekesebb műtárgya Pilisvörösvár területén:
• A Tó utca felett lévő, 1895-ben épült, és azóta többször korszerűsített 3 nyílású boltozott völgyhídnál a boltozat felső síkja fölé új, konzolos vasbeton lemez épült. A vízfolyás a középső nyílásból átkerült az északi szélső nyílásba.
A híd teherbírását új, cölöpözött homlokfalak, szárnyfalak növelték. (L. 6.kép)

• A Kálvária utcánál, valamint az Őrhegy utcánál a vasút feletti régi, keskeny közúti felüljárókat el kellett bontani, helyettük új, íves bordájú monolit vasbeton lemez felszerkezetű műtárgyak épültek 17,50 m, illetve 22,74 m szabad nyílással. Ezek a felszerkezetek rejtett, ferde hídfőlemezekbe kötnek be. (L. 7.kép)


Az Aquincum vasútállomás és Pilisvörösvár közötti szakasz legjelentősebb műtárgyai:
• A Jégtörő utcai új, 50 m nyílású alsópályás rácsos acélhíd (tervező: MSc Kft.)
• A Szentendrei út feletti kétnyílású új gerinclemezes acélhíd a régi szerkezet helyébe, a csatlakozó műtárgyakkal együtt (tervező: UVATERV Zrt.) voltak.

6. kép: A Tó utcai boltozott völgyhíd új, cölöpözött homlokfalakkal, új konzolos vasbeton lemezzel, építés közben, 2013. 06. 19-én

7. kép: A Kálvária utcai új, íves, monolit vasbeton lemezes felszerkezetű közúti műtárgy a vasútvonal felett, a 2013. 06. 19-i próbaterhelés megkezdése előtt

8. kép: A pilisvörösvári vasútállomás 2015. június 4-én, az új gyaloghíddal és a csatlakozó liftaknával a háttérben

Print

Print