50 ÉVES A BUDAPESTI ÚJ ERZSÉBET KÁBELHÍD

2015 január 06.

50 évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át Budapesten az új Erzsébet kábelhidat.

Ennek az évfordulónak a tiszteletére a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékével, a Hídépítők Egyesületével, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) és a BKK Közút Zrt.-vel közösen Emléknapot szervezett 2014. november 21-ére.

 

1.kép:  A MAGÉSZ „Acélszerkezetek” folyóirat 2014/4 különszámában Dr. Domanovszky Sándor cikkének címlap-részlete

1. A régi és az új Erzsébet-híd bemutatása


Az új Erzsébet kábelhíd az 1903. október 10-én átadott, majd 1945. január 18-án felrobbantott Erzsébet lánchíd helyébe épült.
A régi Erzsébet híd mederpillér nélkül épült, 290 m középső támaszközzel, mely 1926-ig világrekord volt a lánchidak között.
A világon először itt alkalmaztak ingaoszlopos acélpilonokat.
Az Erzsébet lánchíd volt az első olyan Duna-híd Magyarországon, melyet teljes egészében magyar mérnökök terveztek és magyar vállalatok kiviteleztek. (2. kép)

2. kép: A régi Erzsébet-híd korabeli képeslapon


2003. október 9-én, a régi Erzsébet-híd átadásának 100 éves évfordulóján, Földi András tudományos ülést és kiállítást szervezett a Budapesti Történeti Múzeumban. A hídról akkor „A régi és az új Erzsébet-híd” címmel szép, értékes, gazdagon illusztrált könyvek jelentek meg, melyek régebbi dokumentumokat, cikkeket és a tudományos ülésen elhangzott előadások anyagát tartalmazzák.


1951-ben ún. „Nagybizottság”-ot hoztak létre az Erzsébet-híd újjáépítésére, melyben a közlekedésépítés és közlekedéstudomány minden területét jeles szakemberek képviselték. Többéves együttműködés és különböző tervváltozatok vizsgálata után elfogadták az UVATERV hídirodája vezetőjének, Sávoly Pálnak a javaslatát, hogy a megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően az eredeti 11 m kocsipálya szélesség helyett 18,2 m kocsipályaszélességgel, ne lánchídként, hanem az eredetihez hasonló alakkal, kábelhídként, ortotróp pályalemezes acélszerkezettel épüljön az új Erzsébet híd.
Ezáltal a híd teljes szélessége 18 m-ről 27,5 m-re növekedett, a felszerkezet tömege viszont 11170 t -ról 6300 t -ra csökkent.


Sávoly Pál (1893-1968) 1920 és 1925 között külföldön (Benelux államok) dolgozott,1925-től 1945-ig saját tervezőirodáját vezette. Jelentős szerepe volt a háború utáni híd-helyreállításokban; a Széchenyi Lánchíd újjáépítésének tervezésénél alkalmazott újszerű számítási eljárásért 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
1948-ban az államosítás miatt irodája beolvadt az ÁMTI szervezetébe. Itt az egyik Acélszerkezeti Hídosztályt vezette, majd 1950-től a MÉLYÉPTERV, 1953-tól az UVATERV Hídirodájának irányítója volt.
Élete fő művéért, az Erzsébet kábelhíd tervezéséért, annak gazdaságos és korszerű kialakításáért 1965-ben megkapta az Állami Díj I. fokozatát.
Jó szervező volt, Ő alapította meg az UVATERV-nek azt a hídirodáját, mely az országban épülő szinte valamennyi hídnak a terveit készítette. A jelenlegi hídtervező cégek nagy részét is a korábban UVATERV-es tervezők alapították.

Az Erzsébet híd tervezésének kiemelkedő mérnökei voltak az UVATERV-ben:
Kozma Károly (1922-), Szánthó Pál (1925-2010), dr. Petúr Alajos (1916-2006), Sigrai Tibor (dr.)(1931-2014), Knebel Jenő (dr.)(1927- ), Kékedy Pál(dr.)(1924-2011),
Habinyák Elemér (1899-1983), Loykó Miklós(dr.)(1930- ), Kemény Ádám (1920-2007),
Perneczky Béla ( 1902-1988), Csölle Endre(1922-1984), Bácskai Endréné (1935- )
Wellner Péter (1933- )

 

3.-4. kép: Az új Erzsébet-híd építés közben (UVATERV felvételei)

 

 

2. Az Emléknap eseményei


Délelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében Emlékülést tartottak vetítettképes előadásokkal.
Először Dr. Träger Herbert ismertette a régi Erzsébet lánchíd történetét, jelentőségét, majd Földi András mutatta be az új híd tervezésének előzményeit, folyamatát.
Dr. Domanovszky Sándor nemzetközi hegesztőmérnök, a régi híd bontásának egykori építésvezetője valamint az új szerkezet gyártásának, előszerelésének felügyelője és hegesztőmérnöke előadásában ismertette az újszerű szerkezet kivitelezésének sajátosságait, nehézségeit, sok korabeli fényképpel, bemutatva a Ganz-MÁVAG akkori építésvezetőit.
Bácskai Endréné (a híd építésekor az UVATERV művezetője, majd a későbbi átépítések tervezője) beszámolt a híd átadása óta történt átalakításokról, részletesen kitért a merevítőtartók és a hídfők közé beépített rugós ütközőberendezések, az ún. féktámaszok korróziós káraira és cseréjére.
Schulek János sok régi képpel illusztrált előadásában bemutatta az Erzsébet híd szerepét, jelentőségét a városfejlesztésben.


13 órakor megkoszorúzták Sávoly Pál emléktábláját, mely az Erzsébet híd pesti hídfőjének északi oldalán található. Kozma Károly (a híd építésekor UVATERV osztályvezető, a tervezés irányítója) meleg szavakkal mutatta be Sávoly Pál életútját, szakmai tevékenységét, emberi nagyságát.
A koszorút Hodik Zoltán, a BKK Közút Zrt. híd-, műtárgy osztályvezetője helyezte el az 1978-ban létesített emléktáblára. (5. kép)

5. kép: Sávoly Pál emléktáblájánál Kozma Károly megemlékezése

15 órakor „50 éves az új Erzsébet híd” címmel kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeum Erzsébet-termében, melyet dr. Krámli Mihály, a múzeum főigazgatója nyitott meg. A kiállításon az új híd 1:200 méretarányú modellje mellett tablók és kiadványok, tervrajzok, fényképek, tárgyak mutatják be a híd történetét az 1903-ban épült régi híd elpusztításától napjainkig. (6.-9. képek)
A kiállítást Szabó László hídtörténész és Gyukics Péter fotóművész, hídfotós állították össze.
A kiállítás a Közlekedési Múzeumban 2014. december végéig látható, majd előreláthatóan 2015. március végéig a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben lesz megtekinthető.

6. kép Az Erzsébet híd makettje a Közlekedési Múzeumban

7. kép Kiállítás-részlet az új Erzsébet híd tervezéséről

8. kép Sávoly Pállal kapcsolatos cikkek a kiállításon

9. kép Az új híd átadásával kapcsolatos emlékek a kiállításon

Az Emléknap támogatói voltak még: STRABAG, COLAS-Hungária Zrt., A-Híd Építő Zrt., MAGÉSZ, KÖZGÉP Zrt., MSc Kft., UVATERV Zrt.

Az Emléknapon elhangzottak is rámutattak arra, hogy az Erzsébet kábelhíd tervezése és megépítése milyen nagy és újszerű feladat volt, melyet a tervezők és a kivitelezők összefogással, példás együttműködéssel sikeresen végrehajtottak határidőre, költség-túllépés nélkül.

 

Print

Print