JEC world Nemzetközi Kompozit Esemény

2017 március 23.

Mint minden a világban változik és egyetlen állandó dolog maga a változás. Ez a gondolat jutott az eszembe, amikor a fenti címmel megnevezett esemény leírásába fogtam. Mert igenis egy esemény volt, ami magába foglalta a klasszikus értelmű, vásár, kiállítás, konferencia, szakkiállítás, szimpózium, termékbemutató, üzleti találkozó nevekkel ismert fogalmakat egy térben és időben március 14 és 16 között Párizs Villepinte, Parc des Expositions területén.

A rendezők a JEC group a kompozit szakemberek legnagyobb nemzetközi találkozójának deklarálták az eseményt valószínűleg nem ok nélkül. 1300 kiállító a világ számos országából és közel 40000 látogató jellemzi ezt a jól megrendezett rendezvényt. A résztvevő kiállítók zömében európai országokból érkeztek illetve, nagy számban Kínából és az USA-ból.
Az alábbiakban álljon itt néhány szám a sajtóosztály közleményéből, amely az esemény nagyságrendjét érzékelteti.

JEC World számokban:
37,000+ Látogató
1,300 Kiállító
100+ Résztvevő országok
900+ JEC által szervezett üzleti találkozók
120 Konferencia előadások, Iparági vezetői szemináriumok
35+ Technikai bemutatók a 3 napon

Kik vettek részt?
Több mint 1,300 cég az alábbi országokból:
72% Europe (Francia, Német, Egyesült Királyság, Belgium, Olaszország, Hollandia)
15% Amerika (USA, Kanada, Brazília)
10% Ázsia (Kína, Japán, Tajvan, Dél-Korea)
3% Közel-Kelet

A kompozit gyártás teljes ecoszisztémája:
34% Berendezések, szerszámok, szoftverek
23% Nyersanyag gyártók
22% Szolgáltatók (nemzeti pavilonokban)
10% Kompozit alkatrészek, gyártók
8% Disztribútorok, képviselők
3% Kompozit alkatrészek szállítói

Kik a látogatók?
Több mint 37,000 szakember több mint 100 országból

59% A kompozit anyagok végfelhasználói az alábbi megoszlásban:
26% Közlekedés
23% Ipar, gépgyártás
15% Űrrepülés, katonai és polgári repülés
13% Építőipar
6% Hajózás
5% Szélenergia
41% Kompozit ipari szereplők az alábbi megoszlásban:
26% Gyártók, Alkatrész előállítók
25% Nyersanyag gyártók
20% Disztribútorok, képviselők
15% K+F intézmények
14% Mérnöki szolgáltatók

A látogatók az alábbi országokból érkeztek:
80% Európa (36% Francia, 12% Német, 6% Egyesült Királyság, 46% Mások)
10% Ázsia (Kína, Japán, Tajvan, Dél-Korea)
7% Amerika (USA, Kanada, Brazília)
3% Közel-Kelet

A résztvevő döntéshozók:
20% Ügyvezetők és igazgatósági tagok
38% Üzletág vezetők
26% Mérnökök és technikusok
16% Egyetemi, Kutató intézeti vezetők

A rendezvény négy fő területet jelölt ki, mint ahol a kompozit anyagok már jelentős piaccal rendelkeznek. Az építőipar, járművek (autók) közlekedés (repülőgépek, űrhajók, hajók, vitorlások) valamint a „Jobb életkörülmények” (mint energia ((szél)) sport és kikapcsolódás ((golfütők, sílécek, teniszütők)) medicina és felhasználói javak).
Gyakorlatilag az mondható, hogy ahol erős, tartós és könnyű anyagra van szükség a kompozit anyagok már szerepet kaphatnak, főként ha ez egy a használati értékek mellett versenyképes árral is párosul. Jól példázza ezt a folyamatot, hogy a versenyautók és luxusautóknál alkalmazott kompozit anyagú szerkezeti megoldások mind gyakrabban átszivárognak a nagyszériás modellekben történő felhasználásba. Napjainkba a biztonság vagy a tartósság igénye miatt tűzálló homloklapokat vagy a korábbi acél segédkeretek kiváltására építenek többek között kompozit alkatrészeket a gépjárművekbe.
A számunkra érdekes építőipari vonatkozásoknál a következőket említeném meg. A drezdai műszaki egyetem karbonszálás vasalású gerendáját, amelynek prototípusa demonstrálta a korábbi acélbetétek kiváltásával elért vastagsági méretek jelentős csökkenését, az előírt betontakarási méretek adta feltételek megszűnésével. Igen látványos volt a tucatnyi gyártó jelenléte, amelyek teljesen felszerelt gyártási kapacitással kínálták a különféle építőipari felhasználású kompozit terméket. Jellemzően üvegszál erősítésű vasalatokat, hálókat vagy akár ankerokat is. Az ilyen nagyságrendű termelési potenciál egyértelműen komoly alkalmazhatósági lehetőséget fog teremteni, akár Magyarországon is. A kérdés jelenleg az, hogy milyen formában lehet ezeket a termékeket betervezni illetve alkalmazásukat lehetővé tenni. Mivel az egyik konferencia témája éppen ennek a hagyományos megközelítésen alapuló tervezési módszer módosításának lehetőségeit feszegette. Egyértelmű, hogy a kompozit anyagok tömeges megjelenésével, a számítási mint végeselemes elemzés szinte hétköznapiságával új lehetőségeket teremtenek a mérnöki megoldások számára. A spanyol Acciona cég új típusú kompozit anyag felhasználásával készült falazata szép példája volt a premfeltételek teljesíthetőségének megfelelési kényszere miatt kifejlesztett kompozit falazati rendszer összetevő. Szinte naponta lehet találni valami új és szemet gyönyörködtető megoldást az építészek jóvoltából. Ilyen volt például a Birminghamban rendezett kiállítás ideiglenes kompozit anyagú tetőszerkezetének igen szofisztikált helyszíni gyártása. A CAD rendszerekben elkészült 3D modellek, a FEM rendszerek segítségével méretezett és optimalizált konstrukciók, amelyet a helyszínen robotok segítségével CAM rendszerekkel gyárthatóak. A fantasztikus filmek világa kezd a szemünk előtt megvalósulni. A robotok természetesen nélkülözhetetlen kellékei a kompozit anyagokból készülő termékek konstrukciók előállításának. Hiszen a pontosság, gyorsaság, minőség és megbízhatóság sokkal egyszerűbben elérhető általuk. Gyakorlatilag az igénybevételre optimalizált mikro milliméter vastagságú karbonszálas mozaiklapjait, hogy a csudába is lehetne másképp kialakítani az adott szerkezeten. Miközben a teljes folyamatot lézeres vezérlők monitorozzák. És ez a pontosság megjelenik a számunkra kedves labor körülményekhez szokott optimista világunkból a megvalósítás során is. A patikákban megszokott miliő talán az építőiparban is megvalósulhat? Valószínűleg igen, ha arra az analógiára gondolunk, hogy a felhasznált értékes anyagokkal a patikában is azért bántak ilyen módon mert pazarlásuk a patikus csődjét jelenthette. Úgyhogy a korszerű nagy teljesítőképességű kompozit anyagokkal eljuthatunk egy az építőiparban szokatlan munka kultúrához is.

A kompozit anyagok most már egyre erőteljesebb piacán nem lehetett nem észrevenni a magyarországi szereplők szinte teljes hiányát. Az elmúlt évek számos K+F projektje valószínűleg még nem hozta létre azt az outputot, amely itt megjelenhetett volna.
Egy apró hazai vonatkozást, azonban érdemes megemlíteni. A Toray csoport tagja a Zoltek cég szénszálas anyagú termékeit használták Fa Nándor hajójának építésekor. A felhasznált anyagoknak köszönhetően a kész hajó megközelítőleg 30%-al lett könnyebb, mint a hasonló kategóriájú üvegszál erősítésű vitorlások. A Vendée Globe 2016-2017-es 25000 mérföldes versenyén sikerrel állta a megpróbáltatásokat a vitorlázó, hajója és a kompozit anyag.
Cégünk számára a korábban kitűzött fejlesztési irányok ezen az „eseményen” is fényes megerősítést nyertek. A kompozit anyagok által generált kihívást kezelni kell és erre az aktuális időben indított fejlesztési projektek nélkülözhetetlenek. Számunkra a kompozit anyagok építőipari vonatkozású alkalmazhatóságának részletes kidolgozása számos érdekes és kihívásokkal teli lehetőséget biztosít.
A projekt a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból valósult meg.

Print

Print