PRÓBATERHELTÉK A RÁKÓCZI (LÁGYMÁNYOSI) DUNA-HIDAT

2015 március 23.

Hamarosan áthaladhat a Rákóczi (Lágymányosi) Duna-hidon  az 1-es villamos.

Előzmények

A Lágymányosi közúti Duna-híd 1992 és 1995 között épült az UVATERV tervei alapján.
A híd középső szakaszára az UVATERV magánaljakra (epoxi betontuskókra) támaszkodó Vignol rendszerű villamospályát tervezett, de ez akkor anyagi okok miatt nem épült meg.
A betontuskók és az ortotróp acél pályalemez közötti vízszintes erők felvételére szolgáló együttdolgozó csapokat még a gyártás során felhegesztették az acélszerkezetre, és a villamos pálya későbbi megépítéséig acéldobozokkal védték azokat.

1. kép:   A  híd próbaterhelése  2015. február 15-én  ( Simonyi Tamás felvétele)

Az időközben megépült új épületek (Nemzeti Színház, MÜPA) fokozott zajvédelmet igényeltek. A győri Széchenyi István Műszaki Egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékének (dr. Horvát Ferenc) szakvéleményének megfelelően
az UVATERV teljes hosszában kiöntött síncsatornás felépítményt tervezett a későbbi különböző szintű (engedélyezési, … kiviteli) terveken. A síncsatornák a magánaljakon támaszkodnak.

A Közlekedés Kft. vezetésével megalakult Konzorcium 2006-2007-ben elkészítette az 1-es villamos meghosszabbítása I. ütemének megvalósításával kapcsolatos műszaki tervezési feladatok „Megvalósíthatósági Tanulmány”-át. A teljes vonal villamospályáját a FÖMTERV Zrt. tervezte.
A munkában az UVATERV Zrt. az Árpád-hídon és a Lágymányosi hídon kialakítandó villamospályával, valamint a két híd egyéb elvégzendő felújítási feladataival foglalkozott.

2007-2008-ban (ugyanilyen megosztásban) elkészítettük a Lágymányosi Duna-híd villamospályájának kiépítésére vonatkozó, „Engedélyezési terv”-szintű dokumentációt, majd 2009-ben a „Bírálati tenderterv”-et.

Villamospálya építés

2012-ben a BKK megbízásából megkezdődött a kiviteli tervek készítése, melyeket az 1.3 KONZORCIUM (tagjai: UVATERV Zrt. konzorciumvezető, FŐMTERV Zrt., Közlekedési Kft. és UTIBER Kft) készített el.

A Rákóczi-híd (Lágymányosi Duna-híd) pesti hídfőjétől a Fehérvári úti végállomásig tartó szakasz villamospályájának és a szakasz összes műtárgyának kiviteli terveit az UVATERV Zrt. készítette.

A Rákóczi-híd villamospálya-építésének a kivitelezője az A-HÍD Építő Zrt. volt.

Az eredeti forgalomtechnikai tervvel ellentétben a kivitelezés során forgalmi sávot nem lehetett lezárni, így csak kisebb tömegeket tudtak mozgatni, és emiatt a technológiai sorrend is módosult.
Először a vasbeton aljak készültek el, majd ezekre helyezték el és ideiglenesen rögzítették a hegesztett acél síncsatorna elemeket és terelőelemeket. Az aláöntés-készítés után a síncsatornákat a magánaljakhoz - e vasbeton tuskókba előre befúrt lyukakba ragasztott menetes szárakhoz - csavaranyákkal rögzítették.


2. kép: Síncsatorna terelőelemmel 2014. 09.18 -án

A híd két végére - VAMAV Vasúti Berendezések Kft. által gyártott - iker síndilatációs készülékeket építettek be.
A Rákóczi-hídi villamos pálya építésével egyidejűleg a híd közvilágítását is felújították.

Próbaterhelés

A hidat 1995. évi átadása előtt próbaterhelték. A dobozokkal fedett villamos pályát akkor nem tudták járművekkel terhelni, hanem csak az akkor átadott 2x2 sávra helyeztek akkora terhet, mintha a villamos pálya helyén egy harmadik sáv helyezkedne el.
A próbateher mértéke 2x3 sávon terhelt „A” jelű közúti terhelésnek felelt meg.

Akkor az ortotróp pályalemezes acél-szekrénytartó középső gerinclemezének környezetét nem lehetett mértékadóan leterhelni, ezért volt szükség újabb vizsgálatokra.

A villamospálya átadását megelőző próbaterhelést most is a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke (a neve 1995-ben Acélszerkezetek Tanszék volt) végezte.


3. kép: A híd próbaterhelése (Simonyi Tamás felvétele)

A próbaterhelést 2015. február 14-én és 15-én hajtották végre négy Combino villamossal és húsz tehergépkocsival. (BKK Hírek, 2015. február 15. vasárnap)
Statikus és dinamikus méréseket is végeztek. Lehajlás- és elmozdulás-mérés mellett a híd belsejében 110 pontban relatív nyúlásokat is mértek elektromos nyúlásmérő bélyegekkel a feszültségek meghatározására. Az eredmények alapján a szerkezet a feltételezettnek megfelelően működik. (Mérnök Újság, 2015. március, 39-41.old.)

A híd szerkezetét az UVATERV az 1990-es években az akkor érvényes szabvány „A” jelű közúti terhére és a szabvány mellékletében megadott városi villamosvasúti teherre méretezte, amely 4x150 kN tengelyterhelést jelent 35 kN/m megoszló terheléssel.
Ez a teher jóval meghaladja a Combino és a későbbiekben beszerzendő CAF villamosok terhelését.

A Rákóczi-híddal egyidőben a Nádorkerti út és a Budafoki út feletti közúti hidakat is próbaterhelték az új villamospálya megnyitása előtt.


4. kép: A híd próbaterhelése (Simonyi Tamás felvétele)

Print

Print