Az előzetes vizsgálatok eredményeképpen az új (II. sz.) fel-leszállópálya 1.600 m távolságra került a meglevő (I. sz.) pályától. Kialakítása az ICAO 4E kódjelű, a III/A. műszerezettségű kategóriának megfelelő paraméterekkel készült.

A burkolat méretezése a nemzetközi polgári légi közlekedés nagy teljesítményű gépcsaládjait tekintette mértékadónak, s ez lett az alapja az egyes pályaszakaszok különböző igénybevétele szerint tervezett eltérő teherbírású pályaszerkezeti variánsoknak. A végleges építési technológia kimunkálását különböző kísérleti próbaszakaszok megépítése segítette. Végülis a tíz (pl.: cementfélék, adalékanyagok, kőzetfajták szerinti) változat megépítése lehetővé tette, hogy a legkedvezőbb – a 7,50 x 7,50 m-es, 40 cm vastagságú táblaméretet magába foglaló – megoldást és az ehhez tartozó technológiát lehessen kiválasztani és megtervezni. A tereprendezési munkák keretében 2,3 millió m³ földet kellett megmozgatni a kapcsolódó tervek között fontos szerepet kapott az irányítástechnikai berendezések megtervezése, amely a legkorszerűbb fénytechnikai eszközökkel valósult meg.