1. A BERUHÁZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

1.1. Előzmények

Magyarország egyik legszebb, és világ szinten is jól ismert épületének, a Parlamentnek helyet adó Kossuth térnek az épület színvonalához illő, méltó átalakítása már régóta foglalkoztatja a magyar közéletet és a politikát. A tér megújítására a múltban már voltak törekvések (több koncepció is készült), de anyagi lehetőség és a megfelelően határozott politikai akarat hiányában ezek a tervezés fázisában elakadtak. A tér újjáépítésének szándéka 2011-ben került ismét a politikai döntéshozók elé, amikor is az országgyűlés egy határozatban döntött az Országház környezetének, azaz a Kossuth térnek a rekonstrukciójáról

1. ábra - Kossuth tér rekonstrukciójának egyik látványképe (a látványképet a KÖZTI Zrt. hozzájárulásával közöljük).

 

 

 

1.2. A projektben résztvevő legfőbb szereplők
A határozatban meghatározásra kerültek az átépítés során megvalósítandó fő feladatok, a teljesítés határideje, valamint felelős szervként kijelölésre került az Országgyűlés Hivatala, mint beruházó. A specifikációk és követelmények további részletezésére az Országgyűlés Hivatala kidolgozta a Steindl Imre Programot, majd létrehozta annak programirodáját a beruházás koordinálására. A generáltervezői tevékenységre kiírt beszerzési eljárást a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) nyerte el, aki tervezői alvállalkozóként az UVATERV Zrt.-t, a FŐMTERV Zrt.-t és az S73 Kft.-t vonta be a munkába. A beruházás lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatokra kiírt pályázaton az ÓBUDA-Újlak Zrt.-t választották ki. Generálkivitelezőként, valamint a mélygarázs alaplemez feletti generál szerkezetépítőjeként a KÉSZ Építő Zrt. nyerte el a projektet, a mélygarázs munkatér-határolására és alaplemezére kiírt kivitelezői pályázaton pedig a Bohn Mélyépítő Kft. futott be győztesként. A beruházásról további részletes információk és érdekességek olvashatók a http://www.nemzetfotere.hu/ weboldalon.

1.3. A tervezői feladatok

A KÖZTI generáltervezői irányítása alatt a tervezésben részt vevő felek feladatát képezte a tér felszíni rendezésének, a mélygarázs és látogatóközpont, a Parlamenti múzeum valamint egyéb kapcsolódó munkarészek megvalósításához szükséges teljes körű tervezői tevékenység ellátása. Jelen újságcikk keretében a vasbeton szerkezetű mélygarázs és látogatóközpont szerkezeti kialakításának és szerkezettervezéséhez kapcsolódó tervezési feladatainak bemutatását tűztem ki célul. A műtárgy szerkezettervezése teljes egészében UVATERV szakági tervezésében készült (Metró- és Szerkezettervező Iroda).

2. A MÉLYGARÁZS és LÁTOGATÓKÖZPONT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

2.1. Helyszín

A mélygarázs és látogatóközpont a tér északi oldalán helyezkedik el, közvetlenül a Parlament épületének szomszédságában. Nyugati oldalán a Duna árterétől csak a felső rakparti támfal választja el. Északi oldalán utcával elválasztva az Amerikai háznak nevezett hatszintes épület határolja. Keleti oldalán egyrészt parkosított terület, másrészt gyalogos járdák, villamos- és autóforgalmú úttest és épületek veszik körül. A déli oldalon álló Parlament két szintes pincével alápincézett. A hatalmas épület speciális lemezalapon áll.

A változó vastagságú, a kupola alatt 4,0m-t is elérő beton alapozás a kor technológiájával készített, rétegesen terített és szemcsés adalékanyagba bedolgozott cementhabarccsal kitöltött „ciklop” réteg, ami biztosítja az épület terheinek közvetítését a teherbíró altalajra. Az egyes rétegek minősége jelentős szilárdsági eltérést mutatott a korábbi feltárásoknál. A helyszínen lévő zavaró közművek szükség szerint elbontásra, átépítésre vagy fokozott figyelembevételre kerültek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a természeti és épített környezeti feltételek összességében különleges helyszíni adottságokat eredményeztek, amelyek nehéz, de szép tervezői követelményeket állítottak elénk. Ezek elsősorban a kiemelt műemléki oltalom alatt álló Országházi épület állagvédelmében, valamint a Duna közelsége miatt fennálló árvízi veszélyeztetettségben nyilvánultak meg.

2. ábra - Helyszínrajz az átépítés után, a -1 szint alaprajzával

 

 

 

 

 

 

 

 

2.2. Általános adatok

A felső szinten, a műtárgy teljes alapterületének nagyjából a felén igényes megjelenésű látogatóközpont került kialakításra, amely összekötő folyosókon keresztül csatlakozik az Országházhoz, illetve az alatta létesülő Parlamenti múzeumhoz (az utóbbi két létesítmény szerkezeti tervezése KÖZTI szakági tervezésében készült). A látogatóközpont kültéri kapcsolatait a Kossuth Lajos tér felőli bejárati lépcső és személyfelvonó, valamint a felső rakparti gyalogos bejárat biztosítják. Ugyanezen a szinten, a látogatóközpont mellett, a mélygarázs zárófödémén átlagosan mintegy 3,6m föld feltöltés készül, ami az érintett terület későbbi korlátok nélküli parkosítását hivatott biztosítani. A garázs főbejárata a Balassi Bálint utca felől létesült, de behajtási lehetőség van a felső rakpart felől is, ahol a rakparti bejárati alagúton keresztül a mélygarázsba vezető rámpához lehet eljutni. A további szintekre a főbejárat alatt kialakított rámpák vezetnek. A mélygarázs funkció három földalatti szinten helyezkedik el: a -2, -3 és -4 szinteken 592 gépkocsi, 10 motorkerékpár és 30 kerékpár egyidejű befogadására alkalmas. A -2 szint a kisteherautó forgalom biztosítása miatt emelt belmagasságú, a másik két szint csak személygépkocsi behajtását teszi lehetővé. A mélygarázson belüli személyközlekedés három lépcsőházban, valamint az L1 lépcsőház melletti felvonókkal történhet. A műtárgy fő befoglaló méretei 72x111m.
A létesítmény szempontjából fontos tervezői kritériumot jelentett a látogatóközpont és a garázs rakparti bejáratainak árvízvédelmi biztosítása. Tekintettel a kiemelt veszélyeztetettségi értékre, mindkét helyen dupla védelmi vonalat kellett betervezni: a külső vonal egy egyedi tervezésű, acél szerkezetű, sínen mozgatható árvízvédelmi kapu, a másik egy mobil árvízvédelmi fal, amely késztermék. További fontos szempont volt a felszínen készülő szobor komoly önsúlyterhét (1.300 tonna) viselő tartószerkezeti és alapozási zóna statikai finomhangolása, valamint az elbontott távfűtő csatorna szakasz végleges visszaépítése, amely leginkább a csatlakozási pontok bizonytalansága miatt okozott fejtörést.

3. ábra - Általános hosszmetszet

 

 

 

3. SZERKEZETI KIALAKÍTÁS

3.1. A munkagödör határolás és a rekordárvíz a Dunán

A Talajvizsgálati jelentés alapján a terület talajviszonyainak fő jellemzői az alábbiak szerint alakultak: a felső réteg változó vastagságú és tömörségű feltöltés, jellemzően homokos kavicsos, de helyenként téglatörmelékes, szerves anyag tartalmú. A feltöltés alatt a teherbíró réteg tömör kavics, homok-homokos kavics. A terület alapkőzete az oligocén korú kiscelli agyag. A talaj nagy teherbírású, kis vízáteresztő képességű.
A garázs földmunkasíkja a jelenlegi felszín alatt kb. 15,50-14,50 m mélységben határoztuk meg. Mivel a talajvízszint ennél lényegesen magasabban volt és a felső talaj vízáteresztő képessége nagy, az építést csak vízzáró határolással lehetett végezni, azaz vízzáró résfal betervezése volt szükséges.
A résfal méretezését Plaxis 8.x programmal végeztük, a jellemző keresztmetszetek figyelembevételével. Az északi, nyugati és keleti oldalon egy-egy mértékadó keresztmetszet méretezése elegendő volt a hasonló jellegű talajszerkezeti és felszíni adottságok következtében. A Parlament felőli résfal szakaszon három különböző keresztmetszet adódott, az Országház épületének és az újonnan épülő szerkezeti elemek eltérő viszonyai miatt. Teherként a vizsgált határon belüli épületeket az alapozási síkon ható egyenletes terheléssel, a felszínen technológiai terhelést és alapesetben – a gazdaságos szerkezet biztosítása érdekében – a tíz éves dunai középvíz által okozott víznyomást számítottuk. A méretezésénél nagy hangsúlyt kellett fektetni a résfal alakváltozásának korlátozására, illetve a fokozott vízzárási követelmény miatt 0,2mm-es repedéstágassági határérték betartására. A munkagödör határolás 60 cm vastag, kétsoros ideiglenes kihorgonyzással biztosított résfallal megoldható volt, a sarkokban több soros acélcső dúcolat alkalmazásával. A résfalat az alaplemez földmunkasíkja alá 4,50 m-rel túlnyújtva terveztük, illetve a fokozott vízzárás biztosítása érdekében követelményként írtuk elő, hogy az alapkőzetet jelentő ép agyagba legalább 3,0 m-rel minden esetben be kell azt mélyíteni.

4. ábra - Az alaplemezig megnyitott munkagödör a Parlament felőli oldalon. Sarok csőtámaszok, első ütem vasszerelése 2013.05.09-én.

 

 

 

 

 

 

A résfal lavírsíkját a mértékadó talajvízszinten, a 104,53mBf. magasságon határoztuk meg, ami biztosítja a műtárgy talajvíznyomás elleni szigetelésének korrekt vezetését. A résfal vízzáró betonból, a munkahézagokban a vízzárást fokozó fugaszalagokkal épült. A földmunkát a horgonyzáshoz igazítva, három lépésben lehetett elvégezni. A felső horgonysor az építési víz fölött indult, de a horgonytest már a mértékadó vízszintnél jelentősen mélyebben volt. Az alsó horgonyok víz alatt készültek, ennek megfelelő technológiával. A horgonyok feszültségmentesítése a közbenső födémek megfelelő készültségi szintjéhez képest, szakaszosan volt engedélyezhető. A tehermentesítés után az átvezetéseket vízzáróan le kellett zárni.

5. ábra - Földkiemelés a 2. horgonyzási síkig a Duna felőli oldalon, víz alatti horgonyok fúrása 2013.04.18-án.

 

 

 

 

 

 

A szerkezet mozgásának követésére mind a négy oldalon a fal kb. harmadában 2-2 inklinométer cső beépítését irányoztuk elő. A méréseket az építés ütemének megfelelő sűrűséggel kellett végezni.
Mivel a garázs fölött nincs megfelelő leterhelő tömeg, a felúszás ellen a talajvízszint szabályozásával védekeztünk. A garázs alaplemeze alatt homokos-kavics rétegbe ágyazott drénrendszer gyűjti össze a talajon keresztül beszivárgó vizet. A résfal és a bélésfal között pedig felületi drén vezeti a vizet az alsóbb szintekre. A kutakban összegyűjtött vizet szivattyúk emelik a csapadékelvezető rendszerbe, vagy felhasználható az épület üzemeltetéséhez. Az alaplemez vízzáró betonja biztosítja a megfelelő vízzárást.
A megbízói követelményeknek megfelelően az építéshez – a résfalas munkatérhatárolások esetében egyedülálló módon – részletes kockázatelemzést kellett készítenünk, amelyben többek között a Duna vízszintjének és az építés előrehaladásának függvényében határoztuk meg a teendőket. A kockázatelemzésben felsorolt tényezők nagy része, tekintettel a változatos környezetre be is következett. A hétköznapi nehézségekhez tartozott a horgonyzás, a résállékonyság, ismeretlen közmű, lőszer problémája. Az árvízi kockázatot illetően kedvező esetben csak a fokozott mérésre és figyelésre lett volna szükség. A legkritikusabb helyzetekben, vagyis egy nagyfokú földkiemelés és magas vízszint esetére az elárasztás lehetőségét is figyelembe vettük, az ideiglenes állapotként dolgozó résfalnál. A kritikus határ, az alapsíkig tartó földmunkával egyidejű, alsó rakpartot elérő vízszint volt. Az árvízi kockázatelemzés által meghatározott készültségi szintek a szerkezetek megengedett túlterhelésének és az elviselhető elmozdulások alapján lettek meghatározva. A fokozatokat az elmozdulásmérésekhez lehetett kötni, így „figyelmeztetés”, „készültség” és „vészjelzés” fokozatok lettek meghatározva. A terv szerinti igénybevételek az előírás szerinti biztonsági tényezőket biztosították. A horgonyerők esetén ez a biztonság minden egyes horgony minősítésénél ellenőrizve is lett. Az árvízi helyzet, mint különleges teher esetén az előírt biztonság megközelíthette az 1,0-s alapértéket. A szükséges intézkedéseket leginkább az alakváltozások optimális mértékben való korlátozása határozta meg. Az értékelés a monitoring mérések napi gyakoriságúra való sűrítésével vált valós idejűvé.

A 2013. év árvíz szempontjából kitett magáért. A kockázatelemzésben meghatározott intézkedéseket a május végi előrejelzésnek megfelelően kellett megtenni.

6. ábra - Alaplemez készültsége elárasztás előtt, Balassi Bálint utca felől 2013.05.30-án.

 

 

 

 

 

 

 

A normális helyzet és vészhelyzet tudatosulása között egy hét állt rendelkezésre, amiből a feltöltésre négy nap volt szükséges. A tervezett feltöltést a rakpart víz alá kerülése előtt néhány órával sikerrel be is fejezték. A rekordmagasságú, az eddigi maximumot 40 cm-rel meghaladó árvíz a gondos előkészületeknek és a terv szerinti és jó minőségű építésnek köszönhetően maradandó károsodás nélkül, mintegy 20 napos késést okozva levonult. A monitoring rendszer sűrített mérései nemcsak a pillanatnyi biztonságra adtak felvilágosítást, de a precíz adatsorok későbbi feldolgozása hasonló helyzetek megoldásához és a tervezési paraméterek pontosításához is felhasználható lesz.

7. ábra - A munkagödörben az elkészült elárasztás, kívül a rekord árvíz 2013.06.10-én.

 

 

 

 

 

3.2. A mélygarázs szerkezete

A garázs nyitott munkagödörben, alulról felfelé haladva épült, folyamatos nyíltvíztartással, hagyományos vasbeton szerkezettel. A bélésfal és az alaplemez nem lettek bekötve a résfalba. A külső határoló szerkezet köré vízelvezetésre alkalmas rétegek kerültek beépítésre (a résfal és a bélésfal közé felületszivárgó, az alaplemez alá pedig homokos kavics szivárgó réteg a megfelelő drénhálózattal), amelyek az alaplemezben kiépített víztelenítő kutakba vezetik a beszivárgó vizeket, ahonnan elszivattyúzásra kerülnek. A garázs szerkezeteire így víznyomás nem alakul ki és felúszással sem kellett számolni. A belső vízelvezetés biztosítása érdekében az alaplemez és a közbenső födémek is 0,5%-os keresztirányú eséssel épültek, amit a műtárgy hosszában végigvezetett két magaspontról alakítottunk ki, a mélypontokon pedig kis mélységű folyókák lettek betervezve. A belső vizek az alaplemezben kialakított gyűjtőkbe kerülnek elvezetésre, ahonnan szükség szerint elszivattyúzhatók.
Az alaplemez vízzáró vasbeton szerkezetként, – a fentről átadódó terhekhez igazodva – két fő szerkezeti vastagságban készült: látogatóközpont alatti részen 85 cm, a föld feltöltéses mélygarázs és a szoboralapozással érintett szakaszokon 120cm vastagságban. A lépcsőházak, valamint zsompok 60cm fenéklemezzel készültek.
Az alaplemezből kitüskézve, szintenként épültek a függőleges tartószerkezeti vázat vegyesen alkotó vasbeton oszlopok és falszerkezetek.

8. ábra - Egy közbenső építési állapot 2013.08.13-án.

 

 

 

 

 

 

 

Az általános közbenső alátámasztású mezőben a jellemzően 60/110cm keresztmetszetű nyújtott körpillérek 8,4x8,1m-es raszterben lettek kiosztva, míg a széleken az ’y’ irányú támaszköz rövidebb. A szoboralapozással érintett részen a pillérkeresztmetszetek növelése, illetve az L2 lépcsőház egyik sarkának pilléresítése vált szükségessé. A lépcsőházaknál, a fő rámpák mellett, illetve a széleken 30cm vastagságú, teljes magasságban végigmenő falak viselik a függőleges terheket. A résfallal párhuzamos fő rámpák melletti fal ugyanakkor nem csak síkjában terhelt: a munkagödör végleges kitámasztását biztosító, rámpákról átadódó vízszintes terheket is viseli. Egyes falszakaszokat faltartóként vettük figyelembe.
A vízszintes teherhordó szerkezetek a terhelésüktől függően különböző vastagságú vasbeton lemezek, amelyek a résfal végleges kitámasztó szerkezetei is egyben. A parkoló szintek 25 (-4 szint feletti födém), illetve 30cm (-3 szint feletti födém), a föld feltöltéses zárófödém pedig 85cm vastagságú. Egyes helyeken a terhelést gerendákkal kellet átvinni a pillérekre. A zárófödémről induló rakparti alagút falai és födémszerkezete pedig zárt keretet alkotnak. Az alagút rakpart felőli kijáratánál a résfal és a meglévő felső rakparti támfal érintett szakaszát el kellett bontani, hogy a garázs kijárat és a kapukamra újonnan épülő vasbeton szerkezete megépíthető legyen.

9. ábra - Résfal és felső támfal bontása látogató központi és mélygarázs bejáratnál 2013.09.05-án.

 

 

 

 

 

 

Az elbontott résfalon fejgerenda készült. Az elbontott támfalszakaszt pedig az új szerkezethez csatlakoztatva helyre kellett állítani. A fejgerendán történik a vízzáró beton tömegszeigetelés és felületszigetelés csatlakoztatása. Mivel a bejárat az árvízszint alatt van, kettős árvízvédelmi kapurendszer került beépítésre mozgatható tolókapuval és mobil szerelhető fallal. Az árvízvédelmi rendszer elemeit szigorú tűrés mellett a szerkezetbe vízzáróan be kellett betonozni.
A statikai számítás során az egyes szerkezeteket szintenként modellezve vizsgáltuk, AxisVM 10 program alkalmazásával. A pillérekkel alátámasztott zárófödém és közbenső lemezek esetében pontszerű, és felületi megtámasztásos modellt is készítettünk. Előbbit a támaszreakciók és alakváltozások meghatározásához, utóbbit a felületvasalás és repedéstágassági vizsgálatokhoz használtuk fel. A támaszokat a befogási viszonyaikból, a hálózati hosszukból és a keresztmetszetükből számítható merevséggel vettük számításba. A megtámasztási viszonyokat minden esetben a függőleges tartószerkezeti váznak megfelelően vettük figyelembe, az alaplemeznél pedig folytatólagos felületi megtámasztással modelleztük a teherbíró aljzatot. A statikai modellek leterhelését állandó és hasznos terhekkel végeztük. Az előbbi csoportban a szerkezetek saját-, valamint a rájuk kerülő rétegrendjeinek súlyát vettük számításba, az utóbbiakban járműterhek adták a mértékadó teherkombinációkat. A függőleges tartószerkezetekben ébredő erőket szintenként határoztuk meg, majd azokat tehertípusonként külön összegezve terheltük le az alaplemezt. A pillérek méretezését szintenként végeztük, az igénybevételtől függően csoportokba osztva azokat. Az alkalmazott beton szilárdsági osztálya C30/37, hagyományos szürke cement adagolással. A méretezéseket az érvényes EUROCODE szabványsorozat alapján végeztük.

3.3. A látogatóközpont szerkezete

A látogatóközpont a -1 szinten, az „A” és „G” raszterek között helyezkedik el és a mélygarázs szerkezetéhez közvetlenül kapcsolódik. Padlófödémének vastagsága jellemzően 30cm, ahol azonban a nagyobb teher miatt ez nem elég – pl. az erősáramú gépészeti helyiségek alatt – ott 35cm-re vastagítottuk. A födém járószintje síkban van, de eltérő burkolati rétegrendjei miatt több helyen szintugrásokat kellett kialakítani. Például a bejárati és kávézó udvari területek a víz- és hőszigetelés miatt 20cm-rel le vannak süllyesztve az általános födémsíkhoz képest. A keleti és a nyugati oldalon a főbejárati lépcsőt és az acél gyaloghidat tartó vasbeton szerkezet a födémre közvetítik terheiket. Itt gerendarendszert kellett betervezni az átadódó terhek pillérekre történő kiváltása érdekében.
A látogatóközpont zárófödémének alátámasztását általában a garázs 8,40x8,10 m-es raszteréhez igazodó, Ø50cm átmérőjű vasbeton pillérek biztosítják. Ahol erre nem volt lehetőség, ott vasbeton falak készültek, amelyek egy része a lépcsőházak és bélésfalak -1 szinti folytatólagos falszerkezete, másik része pedig csak ezen a szinten épült egy szintes faltartó. A belmagasság változó: ~3,70-4,15m közötti. A falak általában 30cm vastagok, de a jobban igénybe vett helyeken ennél vastagabb keresztmetszettel készültek: a szoboralapozás alatti faltartók, valamint az acél hidat alátámasztó falak 60cm-esek, a látogatóközpontot lezáró, föld feltöltés felőli földnyomásnak is kitett szerkezeti fal pedig 35cm.
A zárófödémen lévő víz- és hőszigetelés rétegrendje felett épp csak elfér az útburkolat minimális rétegvastagsága, ezért a födémet a kialakítandó új felszín terepviszonyait követve, lejtésben terveztük meg. A magaspontot a 4-es, 5-ös rasztertengelyek között alakítottuk ki, ahonnan keresztirányban 1,5% eséssel folytatódik. Vastagsága jellemzően 50 cm, de pár helyen – a terheléshez igazodva – lokálisan eltérő vastagság készült.
A látogatóközpont kelet-nyugat irányú fő folyosója csak részlegesen lefedett: a keleti és nyugati oldalon a lejáró lépcső és az acél híddal érintett terület körül nincs födém.
A látogatóközpont zárófödéméhez kapcsolódik a szobrot alátámasztó lemezszakasz és falrendszer. A tervezett nagysúlyú szobor (a szobor, és szobor tartószerkezete nem UVATERV szakági tervezésében készült) a zárófödém vasbeton lemezére megoszló teherként adja tovább a súlyát, egy alaplemez segítségével. A szobor talapzatánál a látogatóközpont és mélygarázs alátámasztó rendszerét – a már bemutatott szerkezeti kialakításokkal – ehhez igazítottuk.
A látogató központból az Országház felé három becsatlakozás készült: a képviselői és látogató bejárat összevont folyosója, a látogató kijárat folyosója, és a közműcsatorna alagútja. A Duna felőli oldalon a rakpartról gyalogos bejárat van, aminek árvízvédelme és szigetelési csatlakozása a mélygarázséval azonos.
Az Országház fűtését ellátó közműalagútnak a műtárgyat keresztező szakaszát elbontották és új nyomvonalon a szerkezethez igazodva építették át.
A szerkezetek statikai modellezését és számítását az előző fejezetben ismertetetthez hasonló módon végeztük. Anyagminőségben megjelent a C35/45 szilárdsági osztály, valamint több szerkezeti elem fehércementes adagolással, látszóbeton minőségben készült, ami szigorította a repedéstágassági követelményeket

10. ábra – Látogatóközpont zárófödémének tömegmodellje.

 

 

 

 

 

 

3.4. A vasbeton szerkezeteknél alkalmazott speciális megoldások

Tekintettel a rendkívül feszített tempójú tervezési és kivitelezési ütemezésre, már a tervezés során igyekeztünk olyan korszerű technológiákat és megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé tették a kivitelezési sebesség gyorsítását, műszakilag megfelelő megoldást nyújtanak és ugyanakkor gazdaságosak is egyben.

a) Építőipari kész termékek, gyártmányok alkalmazása

A tervezés során tudatosan alkalmaztuk a magyarországi építőipari gyakorlatban nem annyira elterjedt építőipari kész termékeket, gyártmányokat. Ezek többnyire a hagyományos megoldásokhoz képesti feláruk miatt a normál építési környezetben nem feltétlenül szükségesek, azonban itt a feszített tempójú kivitelezés és a szigorú kötbérterhes határidők következtében alkalmazásuk messzemenően kifizetődő volt a kivitelező számára. Az alkalmazott termékek nagyban hozzájárultak a gyors, egyszerű és áttekinthető vasszereléshez, ezzel csökkentve az élőmunka igényét és idejét. Ráadásul termékcsoportokon belül egyes paraméterek egyezése esetén egy-egy termék egymással helyettesíthető, így tervezői engedéllyel bizonyos esetekben az egyébként veszteségként realizálandó „hulladék” is felhasználható volt.
A síklemez födémeknél a nagy fesztáv, a nagy terhelés és a korlátozott repedéstágasság sűrű vasalást eredményezett a hagyományos alapvasalással és erősítő vasalással bevasalt pillérfejeknél. A méretezett átszúródási vasalások elhelyezése hagyományos elemekből nagy élőmunka ráfordítást és időt igényelt volna. Az átszúródási vasalások gyári termékekből történő kialakítása jelentősen hozzájárult a gyors és kényelmes munkához.

11. ábra - Sugaras elrendezéssel kialakított átszúródási vasalás az egyik közbenső födémben 2013.07.11-én.

 

 

 

 

 

 

A nem nyomatékbíró fal- és födémcsatlakozásoknál ma már természetessé vált a zsaluzatban elhelyezhető cipzárvasalás, ami a nagytáblás technológia alapja. Az ilyen csatlakozások széleskörűen alkalmazásra kerültek jelen munkánál is. Továbbá ennek egy speciális változata, az úgynevezett szorítóperemes együttdolgoztató horgonykampó, ami a statikailag méretezett tartószerkezetet és az utólag rábetonozott betonlemezt kapcsolja össze oly módon, hogy a két betonréteg között készülő vízszigetelés vízzáróan átvezethető a tüskéken.

12. ábra - Beépült együttdolgoztató szorítóperemes csapok a főbejárati rámpában 2013.12.02-én.

 

 

 

 

 

 

A födémeknél hagyományosan használt sámli távtartók csak a nagy vastagságú lemezeknél voltak alkalmazva, a belső födémek vasalását előregyártott hullám távtartók elhelyezésével tudták gyorsítani.
A fokozott vízzárás miatt a munkahézagok tömítésére minden esetben az optimális elemek lettek betervezve: a felületi vagy belső fugaszalagoktól kezdve a duzzadó és-vagy injektálható szalagokig.
A betonozási munkahézagokat szintén építőipari kész termék alkalmazásával alakították ki: a lemezsíkra merőlegesen „streckmetál” (bordázott-terpesztett lemez) szalagokat építettek be a munkahézagok minél gyorsabb és egyszerűbb kialakítása érdekében.
Bár nem termék, de üzemi gyártmányként ide sorolható a pillér vasalások armatúra jellegű beszerelése. A pillérek vasalását üzemi körülmények között összeszerelték, és a kengyelezést ponthegesztéssel rögzítették a fővasaláson. Így a helyszínre komplett pillér armatúra érkezett, amit a helyszínen már csak a megfelelő helyre kellett daruzni.

b) Előregyártott vasbeton elemek alkalmazása

A mélygarázs teljes szerkezete alapvetően monolit technológiával hatékonyan építhető, a nagy kiterjedésű lemez- és falfelületeknél nem volt indokolt előregyártott elemek alkalmazása. A gyorsítás érdekében azonban mindent el kellett követni, így a kisebb szerkezeti egységeknél – ahol a statikai váz is lehetővé tette – meg kellett vizsgálni annak lehetőségét, hogy mely elemeknél lenne célszerű előregyártott szerkezeti elemek alkalmazása. Ennek eredményeként a lépcsők lépcsőkarjait előregyárotott vasbetonelemekből terveztük, amelyek csatlakozó vasalással kapcsolódnak a velük együtt kibetonozásra került monolit pihenőkhöz.

13. ábra – Beépített és elhelyezett előregyártott lépcsőkarok 2013.09.19-én.

 

 

 

 

 

 

 

c) Munkahézagolás

A munkahézagolásnál elsődleges szempont volt a betonozási ütemek számának minimálisra történő csökkentése (vagyis az egy ütemben betonozott táblák méretének maximalizálása), valamint az ütemek vasszerelésének optimalizálása, hogy a következő ütem a lehető leghamarabb betonozható legyen. A betonozási határok felső korlátját az egy ütemben betonozható maximális táblaméret (<35x35m), valamint a maximálisan bedolgozható betonmennyiség (<1.000m3) együttesen adták. További feltételt jelentett az egymás melletti táblák betonozhatóságának időkorlátja (a betontechnológia szerint minimum négy napnak kellett eltelnie két szomszédos tábla betonozása között), valamint a munkahézagok igénybevételekhez igazodó helyének megválasztása.

d) Zsaluzatok

A zsaluzatok szempontjából az építés nem adott különlegességeket, többségében rutin profi elemeket használt. A födémek, falak nagytáblás elemekkel voltak zsaluzva, a gyors ütem miatt a legrövidebb fordulóidővel. Az egységes méretű oszlopokhoz a mintazsalukat egyszerűen lehetett mozgatni. A födémzsaluzásnál különleges igény volt a nagy vastagságú zárófödém miatti ideiglenes alátámasztás, ami a födém megszilárdulásáig kiváltásként az alsóbb szinteken benn maradtak. Itt volt előnyös a Peri Skydeck födémzsalu rendszer használata, ami a zsalutáblák visszanyerését az alátámasztó oszlopok bennhagyása mellett biztosítani tudta.
A Látogatóközpont látszóbeton oszlopai fehérbetonból készültek. A körpillérek esztétikus megjelenése miatt a zsaluzat impregnált papírcső volt, aminek belső bevonata illesztés nélküli sima felületet tudott biztosítani.
A látszóbeton födémeknél a gyári új táblák sem voltak elég simák, ezért a deszkazsaluzatra külön szoros illesztésű réteg lett felerősítve.

3.5. Fehércementes látszóbeton felületek

A látogatóközpont meghatározott falai, a Ø50cm átmérőjű körpillérek és a zárófödém egyes szakaszai fehércementes látszóbeton felülettel vannak tervezve. A fehércementből készült beton a zsugorodási jellemzői miatt nagy felületű lemezszakaszok betonozására csak korlátozottan alkalmas, ami szerkezeti beavatkozást igénylő problémát elsősorban a zárófödém esetében okozott, ahol az érintett szakaszokon vízszintes munkahézaggal meg kellett osztani a födém keresztmetszetet. Az alsó látszóbeton kéreg fehércement adagolással, megnövelt repedéselosztó vasalással, valamint műanyag száladagolással készült. A felső hagyományos vasbeton réteg összekötő vasalással kapcsolódott az alsó felülethez. A fehércementes keresztmetszeti rész megfelelően vékony keresztmetszeti vastagsága következtében az anyagra jellemző káros zsugorodás már nem tudott kialakulni és az igényes felület repedésmentesen elkészülhetett.

(14. ábra - Látogatóközpont zárófödém - Hagyományos szürke cementes felület és látszóbeton minőségű fehércementes felület még tisztítás előtti állapotban 2013.12.02-én)

 

 

 

 

 

Az összetett keresztmetszet összekötő vasalását az öszvérszerkezeteknél alkalmazott elvek szerinti csúsztatóerőre méreteztük.

(15. ábra - Fehércementes látszóbetonnal kiöntött kéregbeton és a keresztmetszet együttdolgoztatására általános szakaszon alkalmazott sűrített távtartó vasalás 2013.11.05-én)

 

 

 

 

 

 

A látszóbeton felületek betonja a szokásos szemnagyságnál lényegesen kisebb, 8-as maximális adalékanyag szemnagysággal készültek.
A fehércementes látszóbeton felületek a kivitelezőt is speciális megoldások alkalmazására kényszerítették. Ezek közül érdekességként külön érdemes kiemelni, hogy a kéregbeton részbe kerülő vasalást teljesen egyedi módon nem a zsaluzatra ültették rá, hanem a fehércementes mező felett zsaluzógerendákból elkészített ideiglenes tartószerkezetre függesztették fel. A „lebegő” vasszerelést azért dolgozták ki, hogy még a betonfedés távtartói se jelenjenek meg a magas esztétikai követelményű látszóbeton felületen.

4. MEGÁLLAPÍTÁSOK

A Kossuth téri Mélygarázs-Látogatóközpont komplexum látszólag egyszerű földalatti vasbeton szerkezet, de összetettsége és kiemelt központi helyzete miatt mégis tartalmazott különleges kihívásokat. A tervezés-építés rövid határideje nem lett volna véghezvihető a szereplők elhivatottsága, magas szintű szakmaisága, a projekt megfelelő szabályozottsága és irányítottsága, valamint a résztvevők közötti folyamatos on-line adatáramlása nélkül. A rövid kivitelezési határidő minden olyan korszerű elem betervezését igényelte, ami az egyedi kialakítások ellenére az iparszerű megvalósítást lehetővé tette. Az építészeti igények a magas minőséget alap-elvárásként megkövetelték. A szerkezeteknek az teherbírás követelményével azonos mértékben kellett megfelelniük a magas esztétikai elvárásoknak is. Gyakorlatilag minden szerkezetnek látszóbeton minőséget kellett kielégítenie, csak a fokozatokban volt eltérés. A fehércement nagyfokú alkalmazása az anyag ismert érzékenysége miatt egyedi vasalási és betonozási technológiák kidolgozását kényszerítették ki.
Az alap nehézségek mellett az eddigi legmagasabb árvíz miatti elárasztás alatti húsz napos „lazítás” izgalmai már említésre sem érdemesek.

Gergely Holu (1981) okl. építőmérnök, MSC (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2006); Mérnök-közgazdász, posztgraduális (Budapesti Corvinus Egyetem, 2013); 2006-2008 tervezőmérnök a CONSULTANT Kft.-nél; 2008-tól napjainkig tervezőmérnök az UVATERV Zrt.-nél.; Geotechnikus és szerkezettervező mérnökként számos hazai nagyberuházásban vett részt, amelyekben mélyépítési műtárgyak és közlekedési építmények munkatér-határolását, alapozását, külső-belső vasbetonszerkezeteit tervezte. Ezek közül érdemes kiemelni a Bátaszéki alagutak kiviteli tervezésében, a Budapesti 4. metróvonal I. szakaszának pesti oldali állomásainak tervezésében való részvételt, valamint a cikk témáját adó Kossuth téri mélygarázst és látogatóközpontot. Referenciái között szerepel magasépületek szerkezettervezése, továbbá egyéb acél- és vasbetonszerkezet is. A tervezés mellett rendszeresen feladatai közé tartozik a tervezői művezetés, a szakági egyeztetési folyamatok, valamint egyéb szereplőkkel folytatott egyeztetések lebonyolítása és a kapcsolattartás. Az UVATERV-en keresztül számos fontos szakmai egyesület tagja. A Magyar Alagútépítő Egyesület elnökségi tagja és alelnöke.

Pethő Csaba (1948) okl. építőmérnök, MSC (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1972); 1972-től napjainkig az UVATERV-nél tervezőmérnök, főmérnök. Szerkezettervezőként a budapesti metró Észak déli és Dél budai vonalának tervezésében, mint fő profil vett részt. Egyéb szerkezettervezések: -budapesti és vidéki épületek résfalas munkagödör határolása, -cölöpös, -résfalas alapozások, -magasépületek szerkezettervezése, vasbeton, acél, tégla, fa szerkezettel. Autópályák mérnökségi telepeinek épületei, támfalai cölöpös, hátrahorgonyzott, gabion technológiával. Vasúti alagút a Magyar Szlovén vasútvonalon a Ballahegy alatt. Channel Tunnel kiviteli tervezése a Mott Hay and Anderson cég állományában, az indiai Calcuttai metró alagúti szakaszának tervezése, a technológia betanítása, ellenőrzése. A Líbiai Tripoli metróhálózati tervezés szerkezeti munkarésze. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem és más magyarországi egyetemek hallgatóinak külső konzulense, alkalmi előadó a fenti egyetemeken és szakmai konferenciákon.