Külföldön számos példa mutatja a könnyűbetonok szerkezeti alkalmazását, elsősorban olyan esetekben, ahol az önsúlycsökkentés jelentős előnyökkel járt az erőjáték, szállíthatóság vagy egyéb szempontból.
A könnyűbetonok használata nem újdonság. A könnyűbeton valamilyen korábbi változatait a Kr. u. 1-2. században is már alkalmazták a Római Birodalomban kupolák, pillérek és boltozatok építésénél (pl. Pantheon, Colosseum). Az ókori rómaiak nagyszerű teljesítményét bizonyítja, hogy mind statikai, mind pedig tartóssági szempontból jó könnyűbetont készítettek, lévén hogy a Pantheon az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori épület.
A szerkezeti könnyűbetont az újkorban először az Egyesült Államokban alkalmazták, elsősorban hidaknál és toronyházak építésénél, mint például: Park Plaza Hotel (Saint Louis, 1928), South Western Bell Telephone Company (Kansas City, 1928), Oakland-Bay-híd (1. ábra) pályalemeze (San Fransisco, 1936), Prudenntial Life Building födémjei, (Chicago), Om Shell Plaza, (Houston, Weigler, 1988; Faust, 2003).
A II. világháború alatti évektől Európában is megindult a könnyű adalékanyagok és a könnyűbeton ipari előállítása, elsőként Dániában (Spitzner, 1995). Ebben az időben Amerika északi területein a tengeri (sós) levegő és a fagy miatt károsodott betonokat estenként már könnyűbetonra cserélték, mivel a tartósságot megfelelőnek ítélték, és a megnövekedett forgalom okozta többletterhelést változatlan geometriai méreteket mellett csak így tudták biztosítani. Az elérhető önsúlycsökkentéssel biztosították, hogy nagyobb betonfedést alkalmazva, szerkezeti átalakítások nélkül is megfelelt az építmény a megnövekedett terhelési követelményeknek (ACI Sc 213B; 1996, Faust, 2003).
A 60-as évek elején új építészeti stílust teremtett Amerikában a könnyűbeton alkalmazása. Ennek első példája az 1962-ben épült 180 m magas chicagoi Marina City Towers (2. ábra) volt. A későbbiekben csökkent a nagy mennyiségű könnyűbetont tartalmazó szerkezetek száma a nagyszilárdságú beton elterjedésével, mára elsősorban a hajlított szerkezetekben használják (3.,4. ábra). Néhány további példa is mutatja a szerkezeti könnyűbeton alkalmasságát a hídépítésben is, jellemző példákat a mellékelt táblázatban foglaltunk össze.
1. táblázat: Külföldön megvalósult legjelentősebb könnyűbeton hidak és fő adataik (fib, 2000; Weigler, 1988; Roberts, 1997)
1. ábra: Az 1936-ban épült és azóta többször átépített Oakland-Bay híd pályalemeze duzzasztott agyagkavics adalékanyagos könnyűbetonból készült
2. ábra: Marina City Towers (Chicago)–a két 180 m magas torony födémlemezeit 1962-ben összesen:19 000 m3 1680 kg/m3 testsűrűségű könnyűbeton felhasználásával készítették (fib, 2000)
3. ábra: A Grenland híd (Norvégia) 1996-ban épült 1890 kg/m3 testsűrűségű, LC55 szilárdsági osztályú könnyűbetonból (fib, 2000)
4. ábra: Stolma híd Norvégiában, építés alatt (1988) (fib, 2000)
5. ábra: Stolma híd hosszmetszete (fib, 2000)
