Azt a fejlesztési célt kellett elérni, hogy óránként 38-40 fel-leszállás végrehajtására és – végső kiépítésben – évi 6 millió utas fogadására legyen alkalmas a Ferihegyi repülőtér. Az elkészült vizsgálatok, majd az eredményeket összegző programjavaslat a mértékadó forgalom figyelembevételén alapult, amely a szükséges távlati fejlesztéseket is megfogalmazta. A repülőtér létesítményeinek telepítési lehetőségeit viszont döntően a pályarendszer alkotta keretek határozták meg. E körülményeket figyelembe véve végül olyan fejlesztési program került kidolgozásra az elemező vizsgálatok alapján, mely tartalmazta az új fel-leszállópálya helyét és forgalmi kapcsolatait a régi pályával, a repülőtér távlati teljes képét (nagyságát), az egyes építmények méreteit és helyét, a megvalósítás ütemezhetőségét, de elemezte a repülőtéren belüli beruházási és üzemeltetési ráfordítások gazdaságosságát, valamint – sok más mellett – a környezetbe illesztés várható eredményeit is. Ezek alapján lehetett meghatározni a fejlesztés – egymásra épülő ütemeinek – sorrendjét.